1. fejezet: A láthatatlan energiarablók 40 év felett
Harmincévesen egy átalvatlan éjszaka vagy egy feszített projektzárás után elég volt egy hétvégi pihenés, és a szervezet azonnal visszanyerte az erejét. Negyvenöt éves kor körül azonban a biológiai óra másképp kezd ketyegni.
Kovács Gábor, budapesti építészmérnök pontosan ezt a lassú, alattomos változást tapasztalta meg. Reggelente már ébredéskor nehéznek érezte a végtagjait, délután két óra után pedig a számítógép előtt ülve elhomályosult a fókusza, csökkent a szellemi ébersége, és estére minden fizikai tartaléka kimerült.
„A legrosszabb az volt, amikor a hétvégi erdei túrákat is elkezdtem lemondani. Korábban imádtam felvenni a hátizsákot és kimenni a fák közé, de egyszerűen nem volt hozzá erőm. Akkor döntöttem el, hogy utánaolvasok a valódi élettani okoknak.”